© 2017 by YOULI. All rights reserved. Created by - LEVISZEGO

Supported by

March 26, 2018

January 26, 2018

October 10, 2017

June 26, 2017

June 12, 2017

Please reload

RECENT POSTS

I'm busy working on my blog posts. Watch this space!

Please reload

FEATURED POSTS

SZÜLETÉSNAP

March 26, 2018

Különös érzés fog el, minden évben a születésnapomon.

Boldogság, jókedv, reményteliség és az álmaimban való nagyon erős hit az amit ilyenkor érezni szoktam.

Sokat gondolkodom, hogy vajon miért lehet, hogy valaki a születésnapján szomorkodik és szinte depressziós lesz, én pedig függetlenül attól, hogy mi történik éppen velem, ezen a napon mindig tényleg nagyon boldog vagyok? Talán a magyarázat erre az lehet, hogy amikor megszülettem az én Anyukám nagyon boldog volt, őszintén örült nekem, már nagyon várt engem és ez az öröm hatotta át, és valószínűleg én minden évben ezt az örömteli pillanatot élem újra.

 

Ma van a születésnapom és ma megint eljött ennek a szép érzésnek az ideje, pedig hidd el sok nehézség van az életemben, de hiszem, hogy mindent meg fogok oldani és lesznek még jobb időszakok is. Persze ezt nem csak ma hiszem, hanem minden nap, de ma nagyon erősen érzem, hogy jó dolgok várnak rám és minden ami velem történik a fejlődésemet szolgálja. És azt is hiszem, hogy felelős vagyok a sorsomért, ezért kézben kell tartanom az irányítást, vagy ha netán kiengedtem egy pillanatra a gyeplőt, újra kézbe kell vegyem, mert csak így leszek képes megteremteni azt, amire vágyom és azt is ami mások növekedését is szolgálja.

 

Az elmúlt évben több szerettemet is elveszítettem, barátokat és családtagokat, de tudom, nekik el kellett menniük, kinek ezért-kinek azért volt oka rá, hogy távozzon. Mindegyik ok érthető az ő nézőpontjukból, persze az én nézőpontom az, hogy nagyon fáj és a hiányukat semmi nem pótolhatja. Az elvesztésük amellett, hogy szomorúvá tett, egyvalamire megtanított: nagyon fontos az élet és amíg élünk meg kell becsülnünk az életünket. Élet nélkül a testünk olyan, mint egy viaszbábu, olyan értelmetlen, a szellemünk a lényünk az ami értelmet ad a létezésünknek.

 

Az élet nem egy könnyű játék, senki sem ígérte az elején, hogy az lesz, sőt, a szüleink sokszor elmondták, hogy nem lesz egyszerű felnőni, de mégis egy játék az egész ami megtanít jól játszani, csak elég idő kell hozzá, ezért fontos, hogy sokáig éljünk, hogy legyen elég időnk rá.

A játékhoz szenvedély kell, kedv a játékhoz, ahhoz pedig valami, ami élteti a szenvedélyt, egy magasabb cél, egy hivatás, valami ami több nálunk és amiből erőt meríthetünk, valami amiben igazán jók vagyunk. Mindenki érzi legbelül, hogy miben jó, de aztán lehet, hogy nem győződik meg róla, hogy valóban helyes-e a megérzése.

Rólam tényleg nem lehet azt mondani, hogy nem győződtem meg alaposan arról, hogy miben vagyok a legjobb. Szinte minden voltam már: bizsu boltban dekoratőr, áruházban kirakatrendező, kiállítást szerveztem, szórólapoztam, leltáraztam, mlm-eztem, üdítőt árultam, jelmezeket terveztem vagy díszletet, másokat öltöztettem, grafikákat készítettem vagy kellékeket, festettem képeket, rajzoltam, tárgyaltam, eladtam, beszereztem, elvittem, elhoztam, elintéztem és még sorolhatnám mennyi mindent csináltam, mire rájöttem, hogy mi az amivel ténylegsen foglalkoznom kell.

Abban hogy erre ráeszméljek több esemény is közrejátszott, ezeket későbbi bejegyzésekben elmesélem, mert nem akarnám pár mondattal elintézni azt ami a történetem egyik legizgalmasabb epizódja, a lényeg, hogy végre felébredtem. Mert ahhoz lehet leginkább hasonlítani a pillanatot, amikor rájössz mi a dolgod az életben, olyan mint mikor egy hosszú, mély álomból felébredsz. Szerencsére én felébredtem, de sokan nem ébrednek fel soha, tulajdonképpen alvó üzemmódban élik le az életüket átalusszák mindazt amit éberen kellene átélniük. Van aki nagyon hamar felébred és van olyan is aki jó sokára (mint én) de legalább felébred. Persze ezzel még nem lett minden elintézve, ez csak az első lépcsőfok volt, utána még rengeteg másik van előre, mire fel lehet érni a hegyre, de én már legalább elindultam és elég sokáig el is jutottam, viszont ahhoz, hogy tovább tudjak menni, megint meg kell állnom egy pillanatra és jól körül kell néznem.

 

Hiába tudom, hogy én mit akarok, ez még nem jelenti azt, hogy ez a valami másoknak is hasznára válik majd, hacsak nem olyan formában csinálom, hogy az más haladását is segítse.

 

A mai születésnapon újra felébrdetm, másodjára az életemben, mert most már tudom mit kell tennem ahhoz, hogy az ajándék amit kaptam másoknak is hasznára váljon.

 

Mi ez az ajnádék, mi az a valami, amiről ennyit beszélek? Ez a valami az, amiben én hiszem, hogy jó vagyok, dviszont ez az egyetlen dolog, amihez igazán értek: az ÉNEKLÉS.

Így ma elindulok egy új úton, ami egy sokkal nagyobb célhoz vezet el, mint amikről eddig álmodoztam. Viszont egyedül nem fogom tudni elérni, rád is szükségem lesz, ha te is álmodozó vagy, akkor feltétlen tarts velem, hogy ezt a célt együtt érjük el.

 

Jövő hét csütörtökön azaz április 5.-én délután 18.00-kor élőben jelentkezem majd a Facebook oldalról és erről az új útról mesélek majd bővebben.

 

https://www.facebook.com/youlimusic/

 

Addig is boldog születésnapot mindenkinek!

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

FOLLOW ME